A csapágyak szerkezete két fő részből tevődik össze, amelyek kulcsszerepet játszanak a működésben.

A csapágyak két alapvető komponensből tevődnek össze, amelyek együttműködve biztosítják a sima működést és a terhelések hatékony elosztását. Az első és leglényegesebb rész a belső gyűrű, amely a csapágy belsejében van elhelyezve. A belső gyűrű jellemzően a forgó komponensekhez, mint tengelyekhez, van rögzítve. A belső gyűrű szerepe az, hogy biztosítja a szilárd összeköttetést a forgó elem és a csapágy között.

A második fő komponens a külső gyűrű, amely a csapágy külső szélein helyezkedik el, és illeszkedik a gép házához vagy egyéb szerkezeti elemekhez. A külső gyűrű célja, hogy biztosítsa a csapágy stabil rögzítését és támogassa a belső gyűrű által végzett sima mozgást. A csapágyak belső és külső gyűrűje között gördülő elemek találhatók, például golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, attól függően, hogy milyen típusú csapágyat alkalmazunk. 

A gördülő elemek lényeges szerepet játszanak a csapágy működésében. Feladatuk az, hogy minimalizálják a súrlódást és lehetővé tegyék a sima és hatékony mozgást a csapágyban. A gördülő elemek feladata, hogy a terheléseket egyenletesen elossza a csapágy belső és külső gyűrűje között, ezáltal csökkentve a súrlódást és a kopást, ami meghosszabbítja a csapágy élettartamát és javítja a teljesítményét. Ez a kialakítás hozzájárul a gépek és járművek megbízhatóságához, hatékonyságához és tartós működéséhez. 

A mechanikai rendszerek hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy a csapágyak belső és külső gyűrűje, valamint a közöttük lévő gördülő elemek megfelelően együttműködjenek.